Az őrlési folyamatról, a legfontosabb 20 kulcskérdés és válasz (1)

mw1420 (1)

 

1. Mi a köszörülés?Próbáljon több csiszolási formát idézni.

Válasz: A köszörülés olyan megmunkálási eljárás, amely a csiszolószerszám forgácsolásával eltávolítja a munkadarab felületéről a felesleges réteget, így a munkadarab felületi minősége megfelel az előre meghatározott követelményeknek.Az elterjedt köszörülési formák általában a következők: hengeres köszörülés, belső köszörülés, középpont nélküli köszörülés, menetes köszörülés, munkadarabok sík felületeinek csiszolása és formázó felületek köszörülése.
2. Mi az a csiszolószerszám?Milyen összetételű a csiszolókorong?Milyen tényezők határozzák meg a teljesítményét?

Válasz: A csiszoláshoz, csiszoláshoz és polírozáshoz használt összes szerszámot összefoglalóan csiszolószerszámnak nevezzük, amelyek többsége csiszolóanyagból és kötőanyagból készül.
A csiszolókorongok csiszolószemcsékből, kötőanyagokból és pórusokból állnak (néha anélkül), és teljesítményüket elsősorban olyan tényezők határozzák meg, mint a csiszolóanyagok, a szemcseméret, a kötőanyagok, a keménység és a szervezettség.
3. Melyek a csiszolóanyagok?Soroljon fel néhány gyakran használt csiszolóanyagot.

Válasz: A csiszolóanyag közvetlenül felelős a vágási munkáért, nagy keménységgel, hőállósággal és bizonyos szívóssággal kell rendelkeznie, valamint képesnek kell lennie éles élek és sarkok kialakítására törésekor.Jelenleg háromféle csiszolóanyagot használnak általában a gyártásban: oxid sorozat, keményfém sorozat és nagy keménységű csiszolóanyag sorozat.Az általánosan használt csiszolóanyagok a fehér korund, cirkónium korund, köbös bór-karbid, szintetikus gyémánt, köbös bór-nitrid stb.
4. Milyen formái vannak a köszörűkorong kopásának?Mit jelent a köszörűkorongozás?

Válasz: A köszörűkorong kopása főként két szintből áll: a kopásvesztés és a csiszolókorong meghibásodása.A csiszolókorong felületén a csiszolószemcsék elvesztése három különböző formára osztható: a csiszolószemcsék passziválása, a csiszolószemcsék összezúzása és a csiszolószemcsék leválása.A köszörűkorong munkaidejének meghosszabbodásával a forgácsolóképessége fokozatosan csökken, végül nem lehet normálisan köszörülni, illetve nem érhető el az előírt megmunkálási pontosság és felületminőség.Ekkor a köszörűkorong meghibásodik.Három formája van: a köszörűkorong munkafelületének eltompulása, a köszörűkorong munkafelületének eltömődése és a köszörűkorong kontúrjának eltorzulása.

 

Ha a köszörűkorong elhasználódott, a köszörűkorongot újra kell öltöztetni.Az öltözködés az alakformálás és az élesítés általános kifejezése.Az alakítás célja, hogy a köszörűkorong geometriai alakja legyen bizonyos pontossági követelmények mellett;az élezés a csiszolószemcsék közötti kötőanyag eltávolítását jelenti, így a csiszolószemcsék a kötőanyagból egy bizonyos magasságig (kb. az általános csiszolószemcsék méretének 1/3-a) kiemelkednek, jó vágóélt és elegendő morzsateret képezve. .A közönséges csiszolókorongok formázása és élezése általában egyben történik;a szuperabrazív csiszolókorongok formázása és élezése általában el van választva.Az előbbi az ideális csiszolókorong-geometria elérése, az utóbbi pedig a köszörülés élességének javítása.
5. Milyen formái vannak a köszörülési mozgásnak hengeres és felületi köszörülésben?

Válasz: A külső kör és a sík csiszolásakor a köszörülési mozgás négy formát foglal magában: főmozgást, sugárirányú előtolást, axiális előtolást és munkadarab forgását vagy lineáris mozgást.
6. Röviden írja le egyetlen csiszolószemcse csiszolási folyamatát!

Válasz: Egyetlen csiszolószemcse csiszolási folyamata nagyjából három szakaszra oszlik: csúsztatásra, marásra és vágásra.

 

(1) Csúszó szakasz: A köszörülési folyamat során a vágási vastagság fokozatosan növekszik nulláról.Csúsztatási szakaszban a csiszoló vágóél és a munkadarab érintkezésének megkezdésekor a rendkívül kis vágási vastagság miatt, amikor a csiszolószemcsék felső sarkánál a tompa körsugár rn>acg, a csiszolószemcsék csak a felületen csúsznak el. a munkadarabot, és csak rugalmas alakváltozást produkálnak, forgács nélkül.

 

(2) Leírási szakasz: a csiszolószemcsék behatolási mélységének növekedésével fokozatosan növekszik a nyomás a csiszolószemcsék és a munkadarab felülete között, és a felületi réteg is átmegy a rugalmas alakváltozásból a képlékeny alakváltozásba.Ekkor az extrudálási súrlódás erős, és nagy mennyiségű hő keletkezik.Amikor a fémet a kritikus pontig hevítik, a normál hőfeszültség meghaladja az anyag kritikus folyáshatárát, és a vágóél elkezd belevágni az anyag felületébe.A csúszás az anyagfelületet a csiszolószemcsék elejére és oldalára tolja, aminek következtében a csiszolószemcsék a munkadarab felületén hornyokat vésnek, és a hornyok mindkét oldalán kidudorodnak.Ennek a szakasznak a jellemzői: az anyag felületén képlékeny folyás és kidudorodás lép fel, forgács nem képződik, mert a csiszolószemcsék vágási vastagsága nem éri el a forgácsképződés kritikus értékét.

 

(3) Vágási szakasz: Amikor a behatolási mélység kritikus értékre nő, a vágott réteg nyilvánvalóan megcsúszik a nyírási felület mentén a csiszolórészecskék extrudálása alatt, és forgács keletkezik, amely a gereblye felülete mentén kifolyik, amit vágási szakasznak nevezünk.
7. Használja a JCJaeger oldatot az őrlési zóna hőmérsékletének elméleti elemzésére száraz őrlés közben.

Válasz: Köszörülésnél az érintkezési ív hossza is kicsi a kis fogásmélység miatt.Tehát egy félvégtelen test felületén mozgó szalag alakú hőforrásnak tekinthető.Ez a JCJaeger megoldásának előfeltétele.(a) Felületi hőforrás az őrlési zónában (b) A mozgásban lévő felületi hőforrás koordinátarendszere.

 

Az AA¢B¢B köszörülési ívfelület szalaghőforrás, fűtési intenzitása qm;szélessége w a köszörűkorong átmérőjével és a köszörülési mélységgel függ össze.Az AA¢B¢B hőforrás számtalan dxi lineáris hőforrás szintézisének tekinthető, egy bizonyos dxi lineáris hőforrást veszünk a vizsgálathoz, hőforrásának intenzitása qmBdxi, és az X irányban Vw sebességgel mozog.

 

8. Melyek az őrlési égési sérülések típusai és azok elleni védekezés?

Válasz: Az égési sérülések megjelenésétől függően általános égések, foltégések és vonalégések (az alkatrész teljes felületén vonalégések) vannak.A felületi mikroszerkezeti változások természete szerint vannak: temperációs égések, oltóégések és izzítási égések.

 

Az őrlési folyamat során az égési sérülések fő oka, hogy az őrlési zóna hőmérséklete túl magas.Az őrlési zóna hőmérsékletének csökkentése érdekében az őrlési hő képződésének csökkentésére és az őrlési hő átadásának felgyorsítására kétféle megközelítést alkalmazhatunk.

Az ellenőrző intézkedések gyakran a következők:

 

(1) Az őrlési mennyiség ésszerű kiválasztása;

(2) Helyesen válassza ki a köszörűkorongot;

(3) A hűtési módszerek ésszerű alkalmazása

 

9. Mi a nagy sebességű köszörülés?A közönséges köszörüléshez képest mik a nagy sebességű köszörülés jellemzői?

Válasz: A nagy sebességű köszörülés egy olyan eljárás, amely javítja a csiszolási hatékonyságot és a köszörülési minőséget a köszörűkorong lineáris sebességének növelésével.A különbség közte és a közönséges köszörülés között a nagy őrlési sebességben és előtolásban rejlik, és a nagy sebességű köszörülés meghatározása az idő előrehaladtával fejlődik.Az 1960-as évek előtt, amikor az őrlési sebesség 50 m/s volt, ezt nagysebességű köszörülésnek hívták.Az 1990-es években a maximális csiszolási sebesség elérte az 500 m/s-t.A gyakorlati alkalmazásokban a 100 m/s feletti köszörülési sebességet nagysebességű köszörülésnek nevezzük.

 

A normál köszörüléssel összehasonlítva a nagy sebességű köszörülés a következő jellemzőkkel rendelkezik:

 

(1) Az összes többi paraméter állandó értéke mellett csak a csiszolókorong sebességének növelése vezet a vágási vastagság csökkenéséhez és az egyes csiszolószemcsékre ható forgácsolóerő megfelelő csökkenéséhez.

 

(2) Ha a munkadarab sebességét a csiszolókorong sebességével arányosan növeljük, a vágási vastagság változatlan maradhat.Ebben az esetben az egyes csiszolószemcsékre ható forgácsolóerő és az ebből eredő köszörülési erő nem változik.Ennek legnagyobb előnye, hogy azonos csiszolóerő mellett arányosan növekszik az anyagleválasztás mértéke.

 

10. Ismertesse röviden a nagy sebességű köszörülés követelményeit köszörűkorongokra és szerszámgépekre!

Válasz: A nagy sebességű csiszolókorongoknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

 

(1) A köszörűkorong mechanikai szilárdságának ki kell bírnia a nagy sebességű köszörülés során fellépő vágóerőt;

 

(2) Biztonság és megbízhatóság nagy sebességű köszörülés során;

 

(3) éles megjelenés;

 

(4) A kötőanyagnak nagy kopásállósággal kell rendelkeznie, hogy csökkentse a köszörűkorong kopását.

 

Követelmények nagy sebességű csiszoláshoz szerszámgépeken:

 

(1) Nagy sebességű orsó és csapágyai: A nagy sebességű orsók csapágyai általában szögletes érintkező golyóscsapágyakat használnak.Az orsó felmelegedésének csökkentése és az orsó maximális fordulatszámának növelése érdekében az új generációs nagysebességű elektromos orsók nagy részét olajjal és gázzal kenik.

 

(2) A közönséges darálók funkciói mellett a nagy sebességű köszörűknek a következő speciális követelményeknek is meg kell felelniük: nagy dinamikai pontosság, nagy csillapítás, nagy rezgésállóság és hőstabilitás;nagymértékben automatizált és megbízható csiszolási folyamat.

 

(3) A köszörűkorong sebességének növekedése után a mozgási energiája is megnő.Ha a köszörűkorong eltörik, az nyilvánvalóan több kárt okoz az emberekben és a berendezésekben, mint a szokásos köszörülés.Emiatt magának a köszörűkorongnak a szilárdságának javítása mellett a speciális A nagysebességű csiszoláshoz szükséges kerékvédő fontos intézkedés a biztonság érdekében.


Feladás időpontja: 2022. július 23